A domain bejegyzése

Az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlenek a teljesen egyedi internetes címek. Az egyes címeknek műszakilag azonosíthatóknak kell lenniük, és csak egy lehet belőlük. Hogy e műszaki azonosítókat könnyebben megjegyezhessük, alfanumerikus jelekből, többnyire a latin abc kisbetűit tartalmazó karakterekből állítjuk össze. Ezt nevezzük domain névnek. Felső szintű domain (domén) az internetes domain rendszer gyökerét alkotó domain, amely tipikusan az országok kétbetűs kódja, például hu, at, de, ru vagy com, net, org, info, eu, stb. A domainek egyedisége csak úgy biztosítható, ha azokat felső szintű domainenként nyilvántartják. A magyar .hu felső szintű domainek Nyilvántartója az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa). A domain használatba adását delegálásnak nevezzük. A delegálással kapcsolatos ügyeket az igénylővel szerződéses kapcsolatban álló regisztrátor végzi. A domain delegálás egységes rendjének biztosítása érdekében az ISZT önszabályozó módon Domainregisztrációs Szabályzatot bocsátott ki.

A domain mint azonosító nem tekinthető közvetlenül szellemi alkotásnak, de tagadhatatlan, hogy egy olyan új szellemi termékkel van dolgunk, amelyet a jognak védenie kell. Attól, hogy regisztráltuk a domaint, a név nem lesz védett. Ha használjuk, lehet belőle kereskedelmi név, de a legbiztosabb ha védjegyként levédetjük.

A „kereskedelmi név“: nem igazán jogi fogalom, inkább üzleti. Ha valaki nem védi le a nevét védjegyként, attól még fűződhetnek bizonyos – jog által is biztosított – igényei a névhez, de ebben az esetben a jogérvényesítés nehezebb. Mindenesetre ilyenkor szóba jöhet a polgári jog által biztosított névhez fűződő jog (ami nem véd termékeket!) és szóba jöhet a versenyjog által biztosított jog, melyet a vonatkozó törvény tilalom formájában határoz meg, ez a tisztességtelen verseny tilalma. Ezek olyan igények, amit bíróság elé lehet vinni, de ha nincs védjegyünk, akkor a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher minket terhel: igazolnunk kell azt, hogy tényleg használjuk, és a használat elér egy bizonyos szintet (intenzitás, földrajzi terjedelem, forgalom).

Bizonyos esetekben védi a domaint a polgári jog: mint személyhez fűződő jogot, a névviselési jogot a Ptk. hivatott védeni. A jog a felhasználó személy és annak azonosításra alkalmas neve közötti kapcsolatot védi. E névhasználati jogosultság azonban ütközhet mások iparjogvédelmi jogával, és annak gyakorlása nem eredményezhet tisztességtelen versenyt.

A jól megjegyezhető, cégünkre jellemző domainnek igen fontos szerepe van abban, hogy a piaci szereplők a versenytársaknál könnyebben találjanak meg minket. A domain delegálását a domain-igénylő az általa kiválasztott regisztrátornál kezdeményezheti. Domainkutatást a www.nevado.hu -n végezhetünk, vagy a www.vedjegy.lap.hu portál “magyar domainkutatás” linkjénél. A domain név megfelelő megválasztásáért, használatért az igénylő, illetve a használó a felelős. Az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárni, és a névről le kell mondani, ha kiderül, hogy az más jogát sérti.

A domain igénylés időpontjának az a pillanat tekinthető, amikor a Nyilvántartó számítógépes rendszerére megérkezett az igény. A Nyilvántartó ellenőrzi az igényeket. Amennyiben megfelelőnek találja az igényt, úgy teljesíti, majd nyilvánosan meghirdeti. Ha a meghirdetés alatti 8 napon belül kifogás érkezik, úgy a jogvita a Tanácsadó Testület állásfoglalásával vagy az eljárás megszűnésével záródik. Már delegált domainekkel kapcsolatos ügyekben döntnökhöz (Alternatív Vitarendező Fórum, “Infomediator”) lehet fordulni.

Tekintve, hogy irodánk vezetője egyben elnökhelyettese az ISZT jogi Tanácsadó Testületnek, ezért jogi képviseletet csak az Infomediátor előtt vállalunk. Irodánk a domainekkel kapcsolatos jogvitákban igen magas színvonalon képviseli ügyfeleit.

.eu domain

2005. decemberében indult az .eu alá felső szintű domain (Top Level Domain) igénylése az Európai Unió természetes és jogi személyeinek, szervezeteinek, társaságainak. E hatalmas piacon nagy volt a verseny a megfelelő domain elnyerésére. A .eu domainek esetében prioritást élvezett minden olyan igény, amely legalább egy tagállamban érvényben lévő védjegyen alapult. A védjegy és a domain megfelelősége a magyar szabályozáshoz hasonlónak tekinthető. Azonos domainre vonatkozó igények közül a korábban beérkezett teljesítendő. EU domainokkal kapcsolatos jogvitában a prágai Arbitration Forum az illetékes. Kapacitásunktól függően itt is vállalunk jogi képviseletet.

A domain és a védjegy közötti különbség

Nyilvánvaló, hogy domainből, mint egyedi, azonosítható karaktersorozatból csak egy lehet. Ezzel szemben ugyanazon karaktersorozat számos különböző grafikai ábrázolásban lehet védjegy, ahol a védjegyek megkülönböztethetőségét a megjelölések karaktersorozaton kívüli elemei (pl. logo, sajátos grafika) adhatják, illetve a védjegyek eltérő árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban lettek oltalmazva. A lényeges különbségeket táblázatba foglaltuk.

DOMAIN

– Civil szabályozás;
– Minden tevékenységhez;
– Csak egy darab lehet belőle;
– Csak azonosságot véd;
– A honlap tartalmától függően delegálás után is védjegybitorló lehet;
– Jogellenes használatnál visszavonható;
– Igénylőtől függ a használati idő;
– Delegálás utáni jogvita esetén döntnök vagy bíróság.

VÉDJEGY

– Törvényi szabályozás (magasabb rendű);
– Csak gazdasági tevékenységhez;
– Több darab is lehet, más területen;
– Összetéveszthetőség ellen is véd, de általában csak hasonló áruk vagy szolgáltatások területén;
– 10 évig érvényes, hosszabbítható;
– Bitorlás esetén Törvényszék, megsemmisítés esetén SZTNH.

Védjegyek és nevek feltüntetése a domain névben

A domain név az internetes szolgáltatások körében névhasználatot jelent, amely az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt. A jogos érdek nélkül más kereskedelmi nevével azonos domain választása sérti a névviselés jogát. Megállapítható a névviseléshez fűződő jog sérelme akkor is, ha a választott domain név a panaszos cégnevével nem teljesen azonos, de a cégnév vezérszavával és kereskedelmi nevével megegyezik.

Más védjegyének a domain névben történő feltüntetése problémás, főleg ha nem kizárólag a védjegyjogosult termékeit, hanem konkurens termékeket is reklámoz a honlap, a védjegy használata ugyanis sértheti a védjegy jogosultjának az érdekeit. A védjegyjogi (magyar és európai bírósági) gyakorlat az, hogy védjegyoltalom alatt álló szót üzletnévként, domain névként nem lehet használni, ha azt a látszatot keltik vele, hogy a védjeggyel nem rendelkező vállalkozás és tevékenysége a védjegyjogosult céghez kötődik. Ez a helyzet akkor is, ha a weboldalon forgalmazott termékek eredetiek, és jogszerűen viselik a védjegyet.

A forgalmazónak joga van magát pl. Sony termékre szakosodott üzletként bemutatni és a védjegyet azzal összefüggésben, illetve arra vonatkozó javító, karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatban használni. Nem jogosult azonban a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló Sony szóelemet üzleti tevékenységük során üzletnévként, domain névként, csomagolóanyagon, árlistán feltüntetni, azt a látszatot keltve, mintha a kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a védjegytulajdonoshoz kötődnék.

Védjegybitorlás valósul meg akkor is, amennyiben a domain használója egy érvényes védjegynek megfelelő megjelölést (szóelemet) alkalmaz a domainben a védjegy árujegyzéke szempontjából azonos vagy hasonló szolgáltatás nyújtására. Nem változtat ezen az, ha a védjegyet a szolgáltatás helyének és típusának megjelölésére szolgáló szavakkal egészíti ki.

Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a domain név használatának átengedése más személy számára nem zárja ki a regisztrált használó felelősségét. A domain-nyilvántartásban feltüntetett jogosult felelőssége nem kizárható a 2001. évi CVIII. törvény 7. § (1) bekezdésébe foglaltak miatt.

Az átirányításnak, vagyis annak, hogy a felhasználó a domain névvel az átirányított oldalon jut a tartalomszolgáltatáshoz, védjegyjogi szempontból nincs jelentősége. A fogyasztók számára ugyanis közömbös, hogy a domain alatti tartalom elérhetősége milyen technikai megoldással válik lehetővé.

A védjegybitorlás megítélése szempontjából irreleváns a védjegyjogosult védjegyhasználata, csak annak van jelentősége, hogy védjegye van és, hogy annak használatára engedélyt nem adott.

A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a domain név regisztráltatása és fenntartása önmagában még nem minősül védjegyhasználati cselekménynek, mindig az eset összes körülményeire tekintettel kell megállapítani, hogy fennáll-e olyan többlet-tényállási elem, ami miatt a domain használata jogellenesnek minősül.

A védjegyjogosulttól kifejezett hozzájáruló, engedélyező nyilatkozatot kell szerezni a védjegy domain névben történő feltüntetéséhez, azt hallgatólagosan, tudomásul vétellel, mintegy ráutaló magatartással megadni nem lehet.

A Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ) nem minősül sem a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdésében felsoroltak, sem a Ptk. alkalmazásában a Ptk. 685. § a) pont alapján jogszabálynak, ezért a bíróság számára jogérvényesítési eszközöket nem írhat elő, így az ítéleti rendelkezés jogi alapjául sem szolgálhat.

Ettől függetlenül a domain név visszavonását kimondó ítéleti rendelkezés annak végrehajthatósága szempontjából is aggályos. A domain delegálás visszavonása ugyanis azt jelenti, hogy a nyilvántartó – a regisztrátor útján – megszünteti a domain név használatához szükséges technikai feltételek biztosítását. Erre perben állásuk nélkül nem kötelezhetők.

Ezért a domain név visszavonása helyett bíróság kizárólag a használattól való eltiltásról rendelkezhet, ha a vita a bíróság előtt folyik. Ennek úgy lehet érvényt szerezni, hogy az ítéletre hivatkozva a fél kezdeményezi a domain delegálás törlését vagy visszavonását.

gototop home