Az Apple javára döntött a Curia

germanapple2014. július 10. Az Európai Unió Bírósága Luxembourgban az Apple Inc. contra Német Szabadalmi- és Védjegyhivatal ügyben az amerikai konszern javára döntött.

A döntés lényege: az „Apple” mintaüzletéhez hasonló üzlethelyiségek belső kialakításának ábrázolása bizonyos feltételek mellett védjegyként lajstromozható.

A bíróság döntését itt olvashatja.

Hogy is kezdődött? 2010‑ben az Apple a United States Patent and Trademark Office‑nál (az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalánál) védjegyoltalmat szerzett a mintaüzleteinek („flagship stores”) színes tervrajzának ábrázolásából álló, térbeli védjegyre. E védjegyet „számítógépek, számítógépes szoftverek, számítógép perifériák, mobiltelefonok, szórakoztató elektronikai eszközök és tartozékok kiskereskedelmi értékesítése, valamint ezekhez kapcsolódó termékbemutatók” megnevezésű szolgáltatások tekintetében lajstromozták. Erről az ábráról van szó:applaoffice

CIPŐT A CIPŐBOLTBÓL?

Ezt követően az Apple igényelte e védjegy nemzetközi kiterjesztését. 2013-ban a német területre való kiterjesztést a Deutsches Patent- und Markenamt (német szabadalmi és védjegyhivatal) elutasította, azzal az indokkal, hogy a valamely vállalkozás termékeinek értékesítésére szolgáló helyiségek ábrázolása nem más, mint e vállalkozás üzleti tevékenysége alapvető jellemzőjének ábrázolása, és hogy a fogyasztó az ilyen kialakítást nem tekintheti az áruk származására utaló jelzésnek. Az Apple e határozat ellen keresetet nyújtott be a Bundespatentgerichthez (szövetségi szabadalmi bíróság).

A most hozott ítéletében a Bíróság elöljáróban emlékeztet arra, hogy annak érdekében, hogy a bejelentés tárgya a védjegyekről szóló irányelv értelmében védjegyoltalomban részesülhessen, három feltételnek kell megfelelnie, nevezetesen: (1) megjelölésnek kell minősülnie, (2) ezen megjelölésnek grafikailag ábrázolhatónak kell lennie, (3) a megjelölésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely vállalkozás „áruit” vagy „szolgáltatásait” más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.

A Bíróság e tekintetben úgy véli, hogy az olyan ábra, mint a jelen ügy tárgyát képező, amely egy üzlethelyiség belső kialakítását jeleníti meg vizuálisan, különféle vonalak, kontúrok és alakzatok összességéből álló tervrajz segítségével, védjegynek minősülhet, amennyiben alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit és szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól és szolgáltatásaitól. Egyébiránt, a Bíróság szerint nem zárható ki, hogy valamely üzlethelyiségnek egy ilyen jellegű megjelölés segítségével megjelenített belső kialakítása alkalmas lehet arra, hogy az érintett árukat és szolgáltatásokat olyanokként azonosítsa, mint amelyek egy adott vállalkozástól származnak. Ez az eset olyankor is fennállhat, amikor a megjelenített belső kialakítás jelentősen eltér az érintett üzletágban alkalmazott normáktól vagy bevett szokásoktól.

Nem világos ebből, hogy a minden meghatározott méret és arány nélküli „védjegy” mennyiben „tér el jelentősen” a fent említett normáktól.

Ahogy az alábbi találomra kiragadott kép mutatja, a benyújtott rajz alapján sok cég showroomja felismerhető benne:lenovo-showroom-praha__002-800x409

Végül, ami azt a kérdést illeti, hogy az olyan szolgáltatások, amelyek arra irányulnak, hogy a fogyasztókat a védjegybejelentő termékeinek megvásárlására ösztönözzék, olyan „szolgáltatásoknak” minősülhetnek‑e, amelyek tekintetében valamely olyan megjelölés, mint az alapeljárás tárgyát képező, védjegyként lajstromozható, a Bíróság úgy véli, hogy amennyiben az nem ütközik az irányelvben felsorolt lajstromozást kizáró okok egyikébe sema valamely termékgyártó cég mintaüzleteinek belső kialakítását ábrázoló megjelölés érvényesen lajstromozható nem csupán e termékek tekintetében, hanem szolgáltatásnyújtások tekintetében is, olyan esetben, amikor e szolgáltatásnyújtások nem képezik szerves részét a termékértékesítésnek. Az olyan szolgáltatásnyújtások, amelyek az Apple kérelmében említettekhez hasonlóan, például abból állnak, hogy ezen üzletekben szemináriumok keretében termékbemutatókat tartanak, önmagukban véve is olyan díjköteles szolgáltatásnyújtásnak minősülhetnek, amelyek a „szolgáltatás” fogalmába tartoznak.

A Bíróság mindebből arra a következtetésre jutott, hogy valamely üzlethelyiség belső kialakításának a méretek és az arányok feltüntetését nem tartalmazó, egyszerű tervrajzzal történő megjelenítése (ábrája) védjegyként lajstromozható olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek termékekkel kapcsolatosak, de nem képezik szerves részét azok értékesítésének, amennyiben e megjelölés alkalmas arra, hogy a védjegybejelentő szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások szolgáltatásaitól, és nem ütközik semmilyen kizáró okba.

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.