Gyakran Ismételt Kérdések

Találmányunk egy műszaki megoldás, pontosabban a meglévő műszaki konstrukció újragondolása, egyszerűsítése. Az újdonságnak köszönhetően alkatrészek illetve gyártási folyamat elhagyásának eredményeképpen költségcsökkentéssel párosul. Erre lehetséges szabadalmi oltalom nyerése, vagy csak használati mintaoltalom elnyerésére lát lehetőséget?

Azt, hogy egy műszaki megoldás szabadalmaztatható, vagy inkább érdemes használati minta felé elmenni, mindig a konkrét szabadalomkutatás eredményéből látható. (Nem is annyira az újdonság, hanem a feltalálói tevékenység lehet a kérdéses, ami a szabadalmazhatóságnak egy másik feltétele.) Az alapokat illetően érdemes elolvasnia Pintz György: „Találd fel magad” c. könyvét.

Mi ugyan végeztünk egy szabadalomkutatást a szabadalmi hivatal rendszerében, de valószínűleg érdemes önöknél is megrendelni egy világszintű szabadalomkutatást. Szakmai szempontból mit javasolnak?

Javasoljuk a világszintű kutatást. Irodánk szabadalomkutatás nélkül nem is nyújt be szabadalmi bejelentést, hiszen anélkül nem lehet profin elkészíteni a leírást és meghatározni az igénypontok terjedelmét. Az adatbázis, melyben kollégáink a kutatást elvégzik, több mint 80 millió szabadalmi iratot tartalmaz, ezért a feltalálóknak is hasznos visszajelzés a kutatás eredménye, segíthet az oltalmi stratégia kialakításában.

A szabadalomkutatáshoz szükséges adatszolgáltatás részt végigolvastam, és abban rajzok elkészítését javasolják. Tekintettel arra, hogy mérnökemberek vagyunk, mi 3D-s modelleket illetve excelben tényleges számításokat is végeztünk annak érdekében, hogy a konstrukció működését bizonyíthassuk, leellenőrizhessük. Mindenféleképpen szükséges a rajzok elkészítése, vagy a szabadalomkutatáshoz felhasználhatók az általunk elkészített modellek?

A kutatás esetében a 3D-s ábrák is felhasználhatóak, a tanácsadás során el tudjuk mondani, hogy milyen rajzokra lehet szükség konkrétan az Önök találmánya esetén. A szabadalmi bejelentés tekintetében a jogszabályok szigorúan meghatározzák a rajzok, ábrák paramétereit, ezért a bejelentésnél már a tájékoztatóban foglalt rajzokra lesz szükség. Néha elegendő 1-2 ábra is, néhány megoldás esetében viszont érdemes akár 5-6 ábrát beadni, melyek között természetesen lehetnek térbeli rajzok is. Ezek sosem gyártási rajzok, hanem egyszerűsített vonalas, esetleg metszeti képek.

Ha a rajzok elkészítéséhez szakember segítségét vennénk igénybe, annak milyen költségvonzata lenne?

Ezt minden esetben a rajzoló tudja megmondani, hiszen épp a rajzok számától, nehézségétől, a találmány bonyolultságától függ a rajzok elkészítésének ára. Ha külföldi szabadalomban is gondolkoznak, érdemes lehet már az elején professzionális rajzokat készíttetni, de persze Önök is elkészíthetik azokat.

A szabadalom igénypontjait a feltaláló/bejelentő írja meg, vagy pedig az ügyvivő készíti el?

Az igénypontokat mi készítjük el. Ez az egész bejelentés lényege, ez az a pont, ahol leginkább szükséges a szabadalmi ügyvivő tapasztalata. A szabadalmi leírás és igénypontok készítése közben általában rendszeresen konzultálunk az ügyfelekkel, és a feltalálók átnézhetik, átírhatják a tervezetet beadás előtt. Az „igénypontot” elsősorban a szabadalomkutatás eredménye és a találmány műszaki leírása adja ki, kevésbé a feltalálói „igény”.

Azt írják, hogy „csak profi védelem képes azt biztosítani, hogy a szabadalom nehezen megkerülhető legyen”. Mi történik akkor, ha a profi védelem ellenére a szabadalmat mégis meg próbálják kerülni?

Mindig a konkrét helyzetet kell vizsgálni. Ha az alkalmazott megoldás az oltalmi körbe esik, akkor szabadalombitorlás indítható. Ha érdemben megkerülik a szabadalmat, akkor az ilyen személy vagy entitás ellen nem lesz lehetőség a bírósági úton történő fellépésre és kártérítés és egyéb igények követelésére. Irodánk a szabadalmi bejelentéseket körültekintően, az összes körülményt figyelembe véve készítik el, többnyire oly módon, hogy ne legyen érdemes megkerülni a szabadalmat (pl.: a szabadalom megoldásán kicsit változtatva, de ugyanazt a hatást elérve, a gyártási költség olyan mértékben emelkedik, hogy a másik fél részéről inkább érdemes megvenni a licencet, vagy egyszerűen nem bitorolni). A feltalálók feladata, hogy olyan mértékű licencdíjat kérjenek, amit egyszerűbb és érdemesebb kifizetni, minthogy a konkurencia elkezdjen gondolkozni a szabadalom megkerülésén.

A magyar hivatali díj 10 igénypontig fix összeg. Mi történik, ha több mint 10 igénypont kerül meghatározásra? Emelkedik a hivatali díj, vagy pedig nem lehetséges 10 igénypontnál többet meghatározni?

A hivatali díj akkor a legalacsonyabb, ha a bejelentő és a feltaláló magánszemély, és ugyanaz a személy. Ekkor 10, vagy annál kevesebb igénypont esetén 9.350 Ft bejelentési díjat kell a Hivatalnál leróni, 12 igénypontnál pedig például 9.350 + 2×475 Ft díjat, azaz 10.300 Ft-ot. Ugyanez akkor, ha például cég a bejelentő 37.400 Ft + 2×1.900 Ft, azaz 41.200 Ft. Mi mindig a feltalálók érdekeit tartjuk szem előtt, és ritkán megyünk 10-15 igénypont felé. (Európai szabadalomnál 15 igénypont felett van magasabb díj.)

A költségek optimalizálása miatt érdemes a magyar szabadalommal kezdeni? Még akkor is, ha az esetleges későbbi piac nem Magyarországon, hanem mondjuk Európában lesz?

A bejelentést mindenféleképp magyar nyelven készítjük el, a magyar beadás pluszköltsége ehhez képest egy kb. 10.000 Ft-os illeték, de természetesen nem kötelező beadni a magyar hivatalhoz. Előny, hogy beadása esetén annak bejelentési napját 12 hónapon belül más külföldi bejelentések esetén is megtarthatják (ld. Párizsi Uniós Egyezmény). Szükséges továbbá magyar pályázatok esetén. Hátrány, hogy később az elsőbbségi példány fordításaival is adott esetben bajlódni kell, illetve ezek benyújtása is díjjal jár. Konkrét esetben kérje egyedi tanácsunkat.

Mi az ún. „Uniós elsőbbség” intézménye? Ez csak uniós (EU) vagy pedig világszinten biztosítja az elsőbbséget 1 éven belül? Ennek mi a folyamata, illetve milyen költséggel kell számolni?

Az uniós elsőbbség intézménye a Párizsi Uniós Egyezményben részes tagállamok viszonylatában biztosítja ezt a lehetőséget, szinte minden ország vonatkozásában (tehát nem csak EU országoknál). Ennek nincs érdemi köze a díjazáshoz, jóllehet az elsőbbség igénylése az eljárás során csekély többletköltséget eredményez. Az elsőbbség azonban nem jelent védelmet a bitorlás ellen, csak a bejelentéstől számít a külföldi védelem!

Mi a különbség az elsőbbség napja és a bejelentés napja között? Lehetséges hogy a két dátum között illetéktelenek használhassák a találmányt?

Az első bejelentésnél a két dátum megegyezik. Adott esetben (pl.: PCT bejelentésnél) egy későbbi bejelentési napra is igényelhető a korábbi elsőbbség, ami praktikusan a legelső szabadalmi bejelentés napja a találmánnyal összefüggésben. Jelentősége az elsőbbségnek van, ugyanis erre a napra tekintve vizsgálják a technika állásához képest fennálló újdonságot. (Az elsőbbségi napot követően keletkezett újdonságrontó iratok nincsenek már hatással a bejelentésünkre, ha pedig valaki más később nyújtott be azonos vagy hasonló bejelentést, akkor arra már nem tud szabadalmat szerezni.) A PCT szerinti szabadalom („nemzetközi szabadalom”) esetében az oltalom csak a PCT bejelentés napjától fog élni, az elsőbbségi nap csak az érdemi vizsgálatot, a hivatali kutatást befolyásolja.

Melyik az a pont a szabadalmaztatási folyamatban, amikortól a találmányról titoktartási megállapodások nélkül lehet potenciális befektetőkkel tárgyalni, a találmány részleteit velük megosztani?

A PCT igény benyújtásának másnapján. Ha nagyon szükséges, és a PCT bejelentés esetében igényelhető egy korábbi nemzeti (pl. magyar, USA) bejelentés elsőbbsége, akkor esetleg a nemzeti bejelentés után, röviddel az előkészített PCT bejelentés előtt is fel lehet fedni, de az oltalom a külföldi országokra is kiterjedően csak a PCT igény benyújtásától él majd, ha megadják a szabadalmat.

Ha mindenféleképpen szükséges egy bombabiztos titoktartási megállapodás, annak elkészítésében is tudnak segítséget nyújtani?

Általában ebben az ügyben is szívesen vállaljuk közreműködést. Az ilyen megállapodás esetében két dolog különösen fontos a feltaláló/bejelentő számára: a megállapodás legyen írásban, és legyen egyértelmű a szankció (lehetőleg visszatartó erejű kötbér).

A nemzetközi (PCT) szakasz elindítására van a magyar bejelentés után egy év áll rendelkezésünkre annak érdekében, hogy a PCT bejelentés napja az elsőbbség napjával legyen azonos?

Igen, a nemzetközi bejelentési eljárásban az oltalmi feltételeket az elsőbbségi nap tekintetében vizsgálják majd. Azonban mi mindig javasoljuk, hogy – amennyiben az anyagi források engedik – minél előbb történjen meg a nemzetközi szakasz indítása, hiszen a 20 év oltalom nem az elsőbbségi naptól, hanem a PCT bejelentés napjától fog csak kezdődni. Az elsőbbség nem jelent védelmet a bitorlás ellen, csak a bejelentéstől számít a külföldi védelem. A PCT leginkább egy szabadalmi opciós bejelentésnek tekinthető.
A PCT bejelentés alapján arra van lehetőség, hogy két és fél éven belüli külföldi kiterjesztésre is a magyar elsőbbséget igényeljük. Példa: A magyar bejelentést 2016.06.01-jén nyújtottuk be. A PCT alapján lehetőség van arra, hogy Németországba 2018.04.15-én tegyük meg a bejelentést, de még mindig a 2016.06.01-i elsőbbséggel. Ez az elsőbbség azonban csak a Hivatal által végzett kutatásra vonatkozik, amit a bejelentési napot megelőző időszakra végeznek a kizáró okok feltárása végett.

A PCT bejelentés után mely 151 országban szerezhető meg a szabadalmi védettség? (Ez természetesen csak egy elvi kérdés, a gyakorlatban ez úgysem kivitelezhető, illetve mindenhol nincs is szükség védelemre).

A PCT egyezmény tagállamainak listája (151 ország)

A tájékoztatás szerint a magyar bejelentésből indítható a nemzetközi (PCT) szabadalmi bejelentés, illetve az alap szabadalmi irat elkészítésének díja a magyar bejelentés díjával azonos, és ezt is a technika állását feltáró kutatásnak kell megelőznie. Ezek a díjak benne foglaltatnak a nemzetközi (PCT) szakasznak a tájékoztatásban jelezett költségében, vagy azon felül kell ezzel számolni? Miért van szükség újra egy szabadalomkutatásra, amikor a magyar szabadalomhoz is egy világszintű szabadalomkutatás történik?

A PCT benyújtásakor nem végzünk újra kutatást, ha volt magyar bejelentés. A magyar bejelentést fordítás után be lehet nyújtani a nemzetközi hivatalhoz (WIPO). A fentiek arra vonatkoznak, ha valaki magyar nemzeti bejelentés nélkül rögtön PCT-t rendel meg, hiszen először akkor is el kell készítsük a beadandó anyagot, amihez szabadalomkutatás és alapbejelentés elkészítése szükséges, ez két olyan lépés, ami nem ugorható át.

A WIPO felé mikor történik a szabadalmi bejelentés?

A PCT bejelentés a díjak megfizetése és a magyar bejelentés elkészülte után általában 4 héttel nyújtható be, főként a fordító kapacitásától függően.

Mit tartalmaz a nemzetközi (PCT) bejelentés díjaként meghatározott összeg?

A költség függ az oldalszámtól, az igénypontok számától, a rajzok számától, magánszemély-e a bejelentő, van-e elsőbbség, stb. A költség optimális esetben az első két és fél évre lefedi a fizetendő díjakat. Ennyi idő általában elég arra, hogy a piaci tapasztalatok alapján ki lehessen választani, hogy melyik országokban éri meg szabadalmi oltalmat szerezni. A díj tartalmazza a fordítást, benyújtási munkálatokat, dokumentumok elkészítését, rajzok módosítását és a hivatali díjakat is. Nem tartalmazza az elsőbbségi példány hitelesítési díjait, illetve a későbbi díjakat.

Az európai szabadalom szakasza a PCT nemzeti fázisban egy ország díjáért megindítható. Ez azt jelenti, hogy az EU 38 országában ekkora költség megfizetése mellett oltalom szerezhető, és nem kell országonként kifizetni a szabadalmaztatás költségét?

Ez a bejelentési díjra vonatkozik, Európában 38 ország szabadalmi bejelentése elindítható egy nagyobb ország díjából. A bejelentést követően a jelenlegi rendszerben még vannak költségek az oltalom érvényesítésekor az egyes országokkal összefüggésben, de nagyságrendekkel kisebb költségek, mintha külön minden országban igényelnénk a hivatali vizsgálatot. Az EU szabadalom új rendszerével ez egyébként hamarosan megváltozik.

Ha egyből egy európai szabadalmi bejelentéssel indítunk, akkor az érvényes Magyarországra is. Ekkor a magyar szabadalmi és egyéb díjak megspórolhatók, viszont ebben az esetben azonnal nagyobb költségekkel kell számolnom. Ez így van?

Azzal a fontos kiegészítéssel, hogy az Európai Szabadalom nem lesz magától érvényes az összes európai országban, ebben az esetben is ki kell majd választani a konkrét országokat az eljárás végén, és külön érvényesíteni a szabadalmat az egyes országokban. Végső soron csak a kb. 10.000 Ft-os bejelentési (hivatali) díj spórolható meg vele, ugyanakkor más szempontok is lehetnek, ezért a konkrét ügyét tekintve konzultáljon szabadalmi ügyvivővel.

Azt javasolják, hogy külföldön a licencbe adással és az értékesítéssel jobb megvárni a PCT bejelentést, mert a külföldi védelem csak a PCT bejelentés napjára hat vissza. Ezt nem teljesen értem, hiszen a magyar bejelentés után 1 évem van a nemzetközi szakasz elindítására, tehát ha én egy éven belül elindítom a nemzetközi szakaszt, akkor külföldön is biztosított (lesz) a védelem az egy év után, az egy éven belül pedig a magyar védelem biztosítja ezt a jogot. Tehát ha a magyar bejelentés után megmutatnám a találmányt egy külföldinek, és 1 éven belül biztosan elindítom a nemzetközi szakaszt, akkor nem fogja tudni a külföldi sem használni a találmányt. Vagy valamit félreértettem?

Mivel a szabadalom alapesetben mindig egy ország területére vonatkozik, ezért pl. egy csak Magyarországon szabadalmaztatott találmányt Szlovákiában bárki szabadon gyárthat, értékesíthet. A nemzetközi bejelentést megelőzően a magyar oltalom csak Magyarországon véd, külföldön nem.
Előfordulhat bizonyos ügyfeleknél, hogy a nemzetközi szakasz megindítását tervezik, de végül valamilyen okból nem kerül rá sor. Ilyenkor a találmány külföldi megvalósításának mások részéről nincs akadálya.
A legbiztosabb védelmet a PCT út elindítása adja, amennyiben külföldön is szeretne a bejelentő védelmet és piacot biztosítani.

Ha külföld lesz a fő piacom, akkor érdemes egyáltalán a magyar szabadalmi bejelentéssel bíbelődni? Mert hiába van magyar szabadalmi védettségem, a PCT hiánya miatt úgysem tárgyalhatok nyíltan egy esetleges külföldi befektetővel. Vagy pedig mégis csak lehetséges?

Ha a bejelentő ragaszkodik hozzá, nem szükséges a magyar bejelentés, de mivel ez csak kb. 10000 Ft többletköltséget jelent, ha megbízik a magyar hivatalban, akkor különösebb hátránya nincs. Ráadásul ezzel előbbre tudjuk hozni az elsőbbséget. Annyiban befolyással lehet a külföldi oltalmakra, hogy azt másfél évvel később közzéteszik, tehát ketyegni kezd az óra, a külföldi oltalmak biztosítására már csak egy behatárolt időtartam áll rendelkezésre.

Ha a PCT bejelentést a magyar bejelentéstől számított 1 éven belül egészen biztosan meg tudom majd tenni, akkor a magyar bejelentés után szabadon tárgyalhatok a befektetőkkel, a találmányt szabadon bemutathatom? Mennyiben fontos a titokjelleg megőrzése? A PCT bejelentés elsőbbsége elvileg meg fog egyezni a magyar bejelentés időpontjával. A nemzetközi védelem a magyar bejelentés időpontjától él 20 évig?

Nem, a PCT oltalom kezdete a PCT bejelentés napja. Mindenképp javasoljuk a minél előbbi PCT bejelentést és a tárgyalások utána való beindítását.

Az USÁ-ban történő nemzeti bejelentés esetén erősen ajánlott egy helyi ügyvivő által végzett szabadalomkutatás. Itt ugyanaz a kérdés merül fel, mint a nemzetközi szakasz elindításánál. Az eredeti szabadalomkutatás is világszintű, tehát elvileg ugyan azt az eredményt kell kapnia az amerikai szakembernek, mint a magyarnak. Miért kell külön kutatni?

Ez a külön kutatás kizárólag a business method típusú találmányokra vonatkozik. Ennél a kutatásnál nem mi szabjuk az árat, hanem a külföldi partnerek, akik általában magasabb díjat számolnak fel. Műszaki tárgyú, tehát nem business method megoldásoknál a magyar szakemberek által végzett szabadalomkutatás is megfelelő, és ez jóval kedvezőbb árú. Tehát az általunk végzett kutatás is megfelelő a szokásos műszaki találmányok esetén. Ugyanakkor egyre nehezebb az USA-ban business method típusú szabadalmi oltalmat szerezni.

gototop home