Szabadalom összefoglaló

  • Maximum húsz évig kizárólagos jogot ad a találmány hasznosítására, gyártására, forgalmazására az adott ország területén.
  • Találmány a védett műszaki megoldás, szabadalom pedig maga a jogi oltalom.
  • Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható (reprodukálható) találmány a technika bármely területén.
  • Új a találmány, ha még sehol a világon nem került nyilvánosságra, feltalálói tevékenységen alapul, ha szakember számára nem kézenfekvő.
  • Nem szabadalmazható többek között a megoldás, ha kizárólag szoftver, szervezési megoldás, tudományos elmélet, esztétikai megoldás.
  • Nincs világszabadalom, de van a nemzetközi bejelentést jelentősen megkönnyítő bejelentési eljárás.
  • Külföldi bejelentés megtételére a magyar bejelentést követően csak korlátozott idő (1-1,5 év) áll rendelkezésre.
  • A műszaki információk 80 %-a csak szabadalmi kutatással ismerhető meg.
  • A szabadalmi bejelentés lehetőleg már rögtön profi legyen, mert később nehéz, költséges és korlátozott a javítási lehetőség.
  • Az oltalmat hosszabb eljárás: újdonságkutatás és vizsgálat után adják meg a bejelentési napra visszamenőleg.
  • Nem elég az oltalom, fontos, hogy az erős, nehezen megkerülhető legyen.

Szabadalom vagy szabadalmi oltalom a legelterjedtebb oltalmi forma szellemi alkotások védelmére. A szabadalommal az állam meghatározott időre kizárólagos jogokat ad a szabadalom jogosultjának a találmány tárgyára. Találmánynak hívjuk magát a műszaki megoldást, szabadalomnak vagy szabadalmi oltalomnak a korlátozott ideig fennálló jogi oltalmat. Új szervezési megoldásokra csak az USA-ban tudunk szabadalmi oltalmat szerezni.

Találmányunk ellopását ma már csak úgy tudjuk megakadályozni, ha nem csak megvédjük a találmányt, hanem jól védjük meg. Hogy mi a védett egy találmányon, azt nekünk kell meghatározni, az állam csak azt ellenőrzi, hogy az tényleg új-e. Másfél évig a szabadalmi hatóság titokban tartja a találmányt, utána azonban közrebocsátja, hogy mindenki tanuljon belőle, és majd (pl. 20 év után) mindenki szabadon hasznosíthassa. A szabadalomnak világszinten kell újnak lennie, de maga az oltalom mindig csak egy konkrét országra, hazai bejelentés esetén Magyarországra érvényes. Nincs világszabadalom.

Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható (reprodukálható) találmány a technika bármely területén.

Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt akárhol a világon, bármilyen módon, bárki számára hozzáférhetővé vált.

Az újdonság kutatását az egyes szabadalmi hivatalok leginkább a korábbi szabadalmi iratok, mint publikációk alapján végzik. E tekintetben közömbös, hogy a szabadalmi irat érvényes-e vagy védve van-e az adott országban. A kutatásnál a szabadalmi leírások csak mint publikációk érdekesek, bárhol is jelentek meg a világon. Ez nem jelenti azt, hogy más szakcikkek ne kerülnének a kutatás előterébe, különösen a gyógyszeriparban, vegyiparban. A műszaki információk 80 %-a eleve csak szabadalmi iratokból ismerhető meg, és a többi nyilvánosságra került megoldást is többnyire szabadalmaztatták, így a legalaposabb szakirodalmi kutatás a szabadalomkutatás.

Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. A feltalálói tevékenység vizsgálata tulajdonképpen az alkotói teljesítmény vizsgálata. Az újdonság még önmagában kevés egy műszaki megoldásnál ahhoz, hogy a társadalom azt elismerje, és külön szabadalmi oltalomban részesítse. Szükség van olyan ötletre, szellemes megoldásra, amely nem kézenfekvő egy szakember számára.

A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az oltalom terjedelme döntő fontosságú. A szabadalom csak olyan termékre, illetve eljárásra terjed ki, amelynél a főigénypont összes jellemzője megvalósul. Az oltalmi kör, azaz a szabadalom terjedelme általában két lépcsőben alakul ki. Az elvégzett szabadalomkutatás, illetve a feltaláló ismeretei alapján a szabadalmi ügyvivő elkészíti a bejelentéskori állapotban vélt optimális főigénypontot (sötét téglaszín). Ennek oltalmi köre a találmány konkrét megvalósításánál (világosbarna) tágabb, de nem ütközik bele a megtalált iratok (világos téglaszín) tartományába.

Beadás után a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban Magyar Szabadalmi Hivatal) további korábbi (újdonságrontó) iratokat találhat (sötétzöld). Ekkor a szabadalmi bejelentést át kell dolgozni, és olyan módosított igénypontot kell készíteni, amely az eredeti oltalmi körnél szűkebb, és így nem ütközik a Hivatal által feltárt iratokba. Az alábbi ábrából is láthatjuk, hogy a megadott igénypont (világoszöld) nagyobb területet véd a tényleges találmánynál (világosbarna), de bizonyos helyen kompromisszumot kellett kötni (sötétzöld miatt) az oltalmi kör rovására, a szabadalmazhatóság érdekében, ezért szűkebb az eredetileg benyújtott igénypontnál (sötét téglaszín).

Részletesebb információért javasoljuk a Találd fel magad! könyv tanulmányozását.

szabadalom

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárása (korábbi nevén “Szabadalmi Hivatal”)

 

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása

gototop home