Szabadalombitorlás

Irodánk sokéves gyakorlattal bír bitorlási ügyekben, szabadalmi ügyvivőink munkáját széleskörű peres gyakorlattal rendelkező jogászok segítik. Magyarországon minden szabadalombitorlási ügyet a Fővárosi Törvényszék  (ill. a Fővárosi Ítélőtábla) bírál el, és mivel jogászaink ezekben az ügyekben többéves gyakorlattal rendelkeznek, ismerik a bíróság joggyakorlatát, és sikerrel képviseljük ügyfeleinket.

Mit tegyünk, ha ellenünk indítanak bitorlási eljárást?

Ha a bitorlást vitatjuk, vagy nagyon nem akarunk rögtön fizetni, vagy még csak felszólító levelet kaptunk, akkor a következő teendőink vannak:

1.Keressünk minél jobb szabadalmi ügyvivőt! Azonnal! Nincs idő a “mit mond a szabadságon lévő ügyvédem” körökre.

2.Ellenőriztessük, hogy a másik fél szabadalma érvényes-e, annak mi a főigénypontja, és hogy mi valóban megvalósítottuk-e a főigénypont minden intézkedését.

3.Végezzünk szabadalomkutatást a témában, hátha találunk más hasonló megoldást, amely a szabadalom elsőbbségi napjánál korábban nyilvánosságra jutott!

4.Tanulmányoztassuk át az ügyvivővel az ellenérdekű fél SZTNH-nál vezetett aktáját, hogy a megadás előtt milyen hivatali felhívások voltak, azokra mit válaszolt a szabadalmas, vitatták-e korábban a feltalálói tevékenységet stb.

5. Ha az újdonság avagy a feltalálói tevékenység gyenge lábakon áll, akkor indítsunk megsemmisítési eljárást a szabadalom ellen! Ekkor a Fővárosi Törvényszék felfüggeszti a bitorlási pert.  Az általunk kezdeményezett megsemmisítési eljárás az SZTNH előtt zajlik. Az SZTNH esetleges megsemmisítő határozata ellen elsőfokon a Fővárosi Törvényszékhez, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk.

6. Csak ennek jogerős befejezése után (néhány év) kezdődik meg a bitorlási per érdemi része. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. Az Ítélőtábla jogerős döntése ellen felülviszgálati kérelmet nyújthatunk be a Kúriához.

7-8. Ha ezek – számunkra hátrányosan – lezárulnak, csak akkor folytatódik a bitorlási per elsőfokon, majd jön a másodfok. Ha jó a képviselőnk, akkor a bitorlási per folytatását akár 6-8 évre is elhúzatjuk.

Mit követelhetünk a bitorlótól?

Ha védett megoldását, találmányát jogosulatlanul hasznosítják, a jogosultnak számos polgári jogi eszköz áll a rendelkezésére:

    • kérheti a bíróságtól a bitorlás megállapítását,
    • kérheti, hogy a jogsértőt végzéssel tiltsák el a további jogellenes magatartástól,
    • elégtételt kérhet nyilatkozat formájában vagy más módon,
    • követelheti a jogsértésből származó gazdagodás kiadását,
    • követelheti a bitorláshoz használt eszközök és a bitorlással létrejött termékek lefoglalását és megsemmisítését,
    • követelheti, hogy a bitorló tárja fel a bitorlással kapcsolatos üzleti kapcsolatait,
    • és a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelhet.

Szabadalombitorlási per

Az első tárgyaláson csak az esetlegesen kért tiltó végzéssel (az ideiglenes intézkedéssel) foglalkozik majd a bíró, ha a felperes igényel ilyet. A bíróság az ügy érdemi kérdéseiről később, legalább még egy további tárgyalás után fog dönteni. Az ügynek ebben a szakaszában több hét is eltelhet a tárgyalások között, és több hónap is eltelhet, mire a második szakaszban a bíróság döntést hoz az ügy érdemében. Az elsőfokú eljárás általában egy-két évig tart (ha nem függesztik fel vagy szüntetik meg megsemmisítési eljárás miatt).

A jogorvoslat egyfokú, vagyis szabadalombitorlás estén csak egy lehetőség van a fellebbezésre, és a fellebbviteli bíróság viszonylag gyorsan dolgozik. Ennek ellenére további hat-nyolc hónap is eltelhet, mire jogerős döntés születik.

Ideiglenes intézkedés

A szabadalmas kérheti ideiglenes eltiltó (lefoglaló) végzés kibocsátását a bíróságtól, ha a bitorlási per elindult. Ehhez azt szükséges bizonyítania, hogy a termék szabadalmi oltalom alatt áll, és hogy az ellenérdekű fél az oltalommal védett terméket forgalmazta vagy hirdette. Az ideiglenes intézkedés hatékony védelmet jelent, tekintve, hogy azokról a bíróság soron kívül határoz, az érdemi döntés előtt.

Határidők (ideiglenes intézkedés)

Elvben nincs határideje az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásának, de a gyakorlatban (néhány kivételtől eltekintve) csak akkor bocsátják ki a végzést, ha a szabadalmas a kérelmet a bitorlásról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül benyújtja. Ha a bitorlás már hat hónapnál régebb óta fennáll, a végzés kibocsátásának erősen csökken az esélye. A fenti gyakorlat hátterében az áll, hogy ha a szabadalmas a határidőket nem tartja be, akkor azt is bizonyítania kell, hogy közvetlenül fenyegeti valamilyen kézzelfogható kár bekövetkezése, vagy valamilyen egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn. A szabadalmasnak ugyancsak igazolnia kell, hogy a felperesi oldalon jelentkező előnyök meghaladják azokat a hátrányokat, amelyek az ellenérdekű felet érhetik.

Eljárás ideiglenes intézkedés végett

Az elsőfokú döntés 2-3 hónapot vesz igénybe. Először kb. két héten belül elküldi a bíróság a kérelmező beadványát az alperesnek, aki rövid határidővel válaszolhat. Ha nem érkezik válasz, a bíróság a felek meghallgatása nélkül is kibocsáthat végzést, de ilyen ritkán történik.

Ha az ellenérdekű fél válaszol, akkor általában két hónapon belüli időpontra egy meghallgatást (tárgyalást) tűz ki a bíróság. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésről a tárgyalás után dönt a bíróság, de azt bonyolultabb ügyekben a felekkel csak több hét múlva közlik. A döntés ellen lehet fellebbezni, de ha elrendelték az ideiglenes intézkedést, akkor az azonnal végrehajtható lesz, tekintet nélkül a fellebbezésre.

Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezés esetén az eljárás további két-három hónapot vesz igénybe.

Biztosítékadás

Ha az alperes bizonyítja, hogy az ideiglenes intézkedés miatt kárt fog szenvedni, a bíróság elrendelheti, hogy a kérelmező (felperes) helyezzen biztosítékot letétbe, melynek nincs felső határa. Bitorlási perben előfordult már, hogy több millió eurónak megfelelő összeget határoztak meg biztosítékként.Ha a biztosítékot nem fizetik ki, a végzésben elrendelt szankció nem lép hatályba, de a kérelmezőnek nem keletkezik további kötelezettsége.

Bizonyítás

Mint minden polgári per, a bitorlási per sikere is nagyobb részt a felperesen múlik, hiába képviseli jogi képviselő. Polgári perekben ugyanis többnyire mindent a felperesnek kell bizonyítania. A legfontosabb tehát, hogy minden bizonyíték rendelkezésre álljon minden olyan tényállítás tekintetében, amire hivatkozik a szabadalom jogosultja.

Felfüggesztés

Bitorlási és megsemmisítési ügyekben Magyarországon ugyanaz a bíróság jár el szabadalmak esetében, de megsemmisítés esetén az elsőfokú fórum a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, Szabadalmi Hivatal), és csak fellebbezés után jut a megsemmisítési ügy a bíróságra.

A törvény nem írja kötelezően elő a bíróság számára a bitorlási per felfüggesztését, ha a szóban forgó szabadalom ellen megsemmisítési eljárást kezdeményeznek a SZTNH előtt, de a bírósági gyakorlatban többnyire felfüggesztik az eljárást a jogerős döntésig. Ugyanez vonatkozik az Európai Szabadalmi Hivatal előtt zajló eljárásokra, de ilyen eset csak új európai szabadalom esetén történhet, egyébként a magyar hivatal az illetékes.

Ha ideiglenes intézkedés elrendelését is kérik a bíróságtól, a bíróság nem függeszti fel az eljárást, amíg nem dönt a végzésről. Még ha a szabadalom megsemmisítését el is rendelte a Hivatal, a bíróságnak akkor is az ideiglenes intézkedésről kell előbb döntenie, és csak utána a felfüggesztésről. A bíróság gyakorlata az, hogy nem bocsát ki ideiglenes intézkedést elrendelő végzést, ha a Hivatal időközben megsemmisítette a szabadalmat.

A szabadalmi ügyeket Magyarországon egy speciális bíróság bírálja el, minden bitorlási ügyet ugyanaz a bírói kollégium lát el a Fővárosi Törvényszéken. A fellebbezés szintén egy specializált bírósághoz, a Fővárosi Ítélőtáblához kerül. A megsemmisítési eljárás a Hivatal előtt kezdődik, de az első fellebbezés után az előbbi két bíróság dönt. Érdemes megjegyezni, hogy a megsemmisítési eljárás háromfokú, két fellebbezési lehetőséggel.

A pert megelőző egyeztetés

Cégek közötti bitorlási perek esetében az eljárás megindítása előtt először írásban kell felszólítani a másik felet, meg kell kísérelni a peren kívüli vitarendezést. A polgári eljárásjog szabályai szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a keresetet, ha nincs hozzá csatolva a meghatározott tartalommal megírt felszólító levél. Ez egy viszonylag új szabály, és még nem alakult ki a stabil bírósági gyakorlat arra vonatkozóan, hogy kell ezt az intézményt alkalmazni bitorlási perekre. Már volt olyan esetünk, amikor a bíróság úgy rendelte el az ideiglenes intézkedést, hogy nem csatoltuk az említett levelet. Ennek ellenére azt tanácsoljuk felperes ügyfeleinknek, hogy lehetőség szerint gondoskodjanak az előzetes felszólításról.

A keresetlevél benyújtása előtt is van lehetőség ideiglenes intézkedést kérni. Ilyenkor a felperesnek tizenöt nap áll a rendelkezésére, hogy megindítsa a pert, már amennyiben elrendelik az ideiglenes intézkedést. Ha a felperes ezt az utat választja, lesz ideje elküldeni a felszólítást, amíg az intézkedés ügyében a bíróság határozatot hoz.

Megsemmisítési eljárás

A szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárás csak akkor akadályozza meg az előzetes ideiglenes intézkedést, ha a hivatal megsemmisítette a szabadalmat. Ha a Hivatal döntése még nem áll rendelkezésre, az intézkedést valószínűleg elrendelik. A bíróság viszont általában nem rendeli el az intézkedést, ha a magyar vagy az európai hivatal már megsemmisítette a szabadalmat.

I. Hivatali szakasz (7-15 hónap)
1. Beadvány az SZTNH-hoz.
2. A másik fél válaszol, amit továbbítanak nekünk.
3. Viszonválasz: további érveléssel kiegészített válasz benyújtása a hivatalhoz.
4. Szóbeli tárgyalás

II. Bírósági szakasz, első fok (1-2 év)
5. (Ha „fellebbeznek” az SZTNH határozata ellen) Fővárosi Törvényszék, 2-4 tárgyalás

III. Másodfokú bírósági szakasz
6. (Ha megfellebbezik a bíróság döntését) → Fővárosi Ítélőtábla, 1 tárgyalás

IV. Rendkívüli jogorvoslat: Legfelsőbb Bíróság

További informáciért keresse fel az www.bitorlas.hu oldalt.

gototop home