Szerzői jog

Sokan vélik úgy, hogy egy weblap tartalma, megjelenése szabad préda, azt bárki lenyúlhatja. Nos, a szerzői jog a honlapokat is védi, ráadásul határokon túl is. Persze csak, ha megfelel a szerzői jog általános követelményeinek, azaz eredeti, önálló alkotásnak tekinthető.

Mit véd a szerzői jog?

A szerzői jog célja, hogy a műalkotásban megjelenő, a szerző személyiségét tükröző egyéni, eredeti látásmódot, kifejezésmódot megvédje. A szerzői jogi törvény (Szjt.) általános jelleggel vonatkozik az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokra, függetlenül azok műfajától, esztétikai jellemzőitől, mennyiségétől és színvonalától. A törvény számos példát felsorol (zene, film, fotó, építészeti és díszletterv, szoftver, gyűjteményes mű stb.), de ezeken kívül bármi minősülhet műalkotásnak, ami a szerző szellemi tevékenységének az eredménye, és egyedi jellege van. Nem vonatkozik viszont a szerzői jog a jogszabályokra és a hatósági, bírósági eljárásban keletkezett iratokra, valamint az elvekre, ötletekre sem. Jó, ha ez utóbbit jól megjegyzik a szoftverfejlesztők, mert egy szoftverben sem az ötlet, hanem az „írásmű” van védve.

Mennyi ideig véd a szerzői jog?

A szerzői jog általános védelmi ideje hetven év. Korábbi szerzői jogi törvényünk ötven évig biztosított védelmet, de egy 1994-ben történt törvénymódosítás során a védelmi időt hetven évre emelték visszaható hatállyal, amit az új, 1999. szeptember 1-én hatályba lépett törvény is megtartott.

Az Szerzői jogi törvény úgy rendelkezik, hogy a szerzői jog a mű keletkezésétől kezdve a szerző halálát követő évtől, több szerző esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő évtől hetven évig marad fenn. Ha a szerző ismeretlen, akkor az első nyilvánosságra hozataltól kezdődik a hetven év, de ha a szerző időközben jelentkezik, akkor az általános szabályok lépnek életbe. Folytatásokban közölt műveknél szintén az első megjelenéstől számít a hetven év, de részenként külön kell számítani. A filmalkotások védelmi ideje az utoljára elhunyt szerző halálát követő évtől kezdődik.

Mennyi ideig védi a szerzői jog a külföldi műveket?

Külföldi alkotások magyarországi, vagy magyar művek külföldi megjelenése esetén a nemzetközi magánjog az irányadó.

A szerzői jogok védelmének egyik legfontosabb dokumentuma az 1886-ban létrejött Berni Egyezmény, melynek tagállamai az irodalmi és művészeti művek védelmére Uniót hoztak létre. Az Uniót többször módosították és kiegészítették, mára 150 ország a tagja. Az egyezmény a tudomány és művészet minden alkotását védi, tekintet nélkül a művek létrehozásának módjára vagy megjelenésükre. A védelem kiterjed azokra a szerzőkre, akik az Unió országainak polgárai, valamint azokra a szerzőkre is, akiknek a műve először valamelyik tagországban jelenik meg (akár párhuzamosan). A Berni Unió által biztosított védelmi idő a szerző halála után ötven év, de az egyezményben szereplő nemzeti elbánás elve alapján a szerzők ugyanazokat a jogokat élvezhetik a tagállamokban, amelyeket az egyes államok törvényei biztosítanak a belföldieknek.

A szerzői jog másik fontos dokumentuma az ENSZ egyik szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által (WIPO) 1996-ban létrehozott Szerzői Jogi Szerződés. A szerződésnek mára 184 ország a tagja, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják a Berni Egyezményben foglaltakat.

Hogyan védhető a honlap tartalma?

Minthogy a szerzői jogi védelem általános jellegű és a szerzőt a mű keletkezésétől fogva megilleti bármilyen külön intézkedés nélkül is, ezért a honlapokon elhelyezett tartalmak (írások, fotók, videók) is a hatálya alá tartoznak. A honlapon való közzétételükhöz a szerző hozzájárulása szükséges. A honlap design-ja képzőművészeti alkotásnak minősül, ezért az külön is védelmet élvez. A honlap, mint egyedi összeállítás gyűjteményes műnek számít, és akkor is megilleti a védelem, ha egyes részei, összetevői egyébként nem részesülhetnének védelemben.

Ki a honlap szerzője?

A honlapon elhelyezett szerzői művek esetében természetesen a mű alkotója a szerző, akinek az engedélye szükséges a mű felhasználásához. Az egész honlapnak, mint gyűjteményes műnek a szerzője a szerkesztő, de az ő jogai persze nem érintik az összeválogatott művek szerzőinek önálló jogait. Az általános gyakorlat szerint a szerkesztő a tartalomszolgáltató. A honlap designjának, mint számítógépes grafikával létrehozott képzőművészeti alkotásnak a szerzője az arculattervező.

Hogyan lehet megszerezni a szerző engedélyét a mű felhasználásához?

Művészeti alkotások esetén alapvetően kétféleképpen szerezhető meg a szerző hozzájárulása. Az. ún. „nagyjogos” felhasználáskor közvetlenül a szerző gyakorolja a szerzői jogokat és rendelkezik a műről, az egyénileg nem gyakorolható „kisjogos”szerzői jogokat (és jellemzően az ezekhez kapcsolódó jogdíjak nyilvántartását, beszedését) pedig közös jogkezelés útján különböző szerzői jogi szervezetek végzik. A kisjogos jogkezelés körébe tartozik pl. a nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés (pl. internetes megjelenés), mechanikai többszörözés (multimédia műben vagy adatbázisban történő felhasználás) engedélyezése is.

Magyarországon külön szervezete van az előadóművészeknek (EJI), a magyar hanglemezkiadóknak (MAHASZ), a filmszerzőknek és előállítóknak (FILMJUS), vizuális művészeknek (HUNGART) és a zeneszerzőknek, íróknak, szövegíróknak (Artisjus). Más közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az Artisjus szinte a teljes zenei világrepertoárra vonatkozólag adhat engedélyt.

Meg kell jegyezni, a szerzői jog az előadóművészeket is védi, egy előadás esetében nemcsak a mű szerzőjének, hanem az előadóművésznek is szükség lehet az engedélyére!

Mikor kell kérni az arculattervező engedélyét a honlap tartalmának megváltoztatásához?

A honlapon megjelenő szerzői művek átdolgozásához nem kell a tervező engedélye. A honlap egészének, mint gyűjteményes műnek az átszerkesztéséhez akkor szükséges engedély, ha az az oldal megjelenését jelentősen megváltoztatja. A honlap arculatának, színösszeállításának, grafikájának átalakításához minden esetben a tervező engedélyét kell kérni.

A tartalomszolgáltató és az arculattervező rendszerint olyan írásos felhasználási szerződést kötnek, amiben vállalkozási elemek is vannak. Ennek alapján a szolgáltató utóbb jogosult lesz a szerzőtől a felhasználáshoz szükséges változtatásokat kérni. Ha a szerző ezeket megtagadná, a tartalomszolgáltató a hozzájárulása nélkül is végrehajthatja a változtatásokat. Írásos szerződés hiányában a bíróság határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött szerződést.

gototop home