Szerzői jog
Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Szerzői jogvédelem
Szerzői joggal védett alkotások lehetnek a következők:
Szerzői jogvédelem szövegekre: irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, nyilvánosan tartott beszéd;
Zene szerzői jog: színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, szöveggel vagy anélkül;
rádió- és a televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű;
Képek szerzői joga: rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, a fotóművészeti alkotás, jelmez, a díszlet és azok terve, az ipari tervezőművészeti alkotás;
térképmű és más térképészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, a műszaki létesítmény terve, az iparművészeti alkotás és annak terve;
Szoftver szerzői jog: számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
Szerzői jog bizonyítása
A magyar és sok más ország jogrendszerében is létezik az önkéntes műnyilvántartás intézménye, amely segít a szerzőség bizonyításában. Az önkéntes műnyilvántartás bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján már létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását. Szeretnék erről tovább olvasni!
Szerzői joggal ellátott művek használata
Művészeti alkotások esetén alapvetően kétféleképpen szerezhető meg a szerző hozzájárulása. Ennek kapcsán megkülönböztetünk nagyjogos és kisjogos felhasználást. Nagyjogos felhasználás műtípusai például irodalmi művek könyvnyomtatás keretében történő megjelenése, teljes terjedelemben felhasználásra kerülő színdarabok nyilvános előadása vagy szoftverek terjesztése. Az egyénileg nem gyakorolható kisjogos szerzői jogokat közös jogkezelés útján különböző szervezetek végzik. Ezek közé tartozik többek között a nem színpadra szánt irodalmi és zeneművek, képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, valamint magyar gyártású audiovizuális művek engedélyezése is.
Magyarországon külön szervezete van az előadóművészeknek (EJI), a magyar hanglemezkiadóknak (MAHASZ), a vizuális művészeknek (HUNGART), filmszerzőknek és előállítóknak (FilmJUS), valamint a zeneszerzőknek, szövegíróknak és íróknak (Artisjus). Más közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az Artisjus szinte a teljes zenei világrepertoárra vonatkozólag adhat engedélyt.
A szerzői jog általános védelmi ideje hetven év. A Szerzői jogi törvény úgy rendelkezik, hogy a szerzői jog a mű létrejöttétől kezdve a szerző halálát követő évtől, több szerző esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő évtől hetven évig marad fenn. Ha a szerző ismeretlen, akkor pedig az első nyilvánosságra hozataltól kezdődik a hetven év, de ha a szerző időközben jelentkezik, akkor az általános szabályok lépnek életbe. A filmalkotások védelmi ideje az utoljára elhunyt szerző halálát követő évtől kezdődik
Szerzői jog védelme külföldön
Külföldi alkotások kapcsán a szerzői jogok védelmének egyik legfontosabb dokumentuma az 1886-ban létrejött Berni Egyezmény, amelynek több mint 170 ország a tagja. Ez a tudomány és művészet minden alkotását védi, tekintet nélkül a művek létrehozásának megjelenésére vagy módjára.
A védelem kiterjed azokra a szerzőkre, akik az Egyezmény tagországainak polgárai, valamint azokra a szerzőkre is, akiknek a műve először valamelyik tagországban jelenik meg (akár párhuzamosan). Az Egyezmény által biztosított védelmi idő a szerző halála után ötven év, de az egyezményben szereplő nemzeti elbánás elve alapján a szerzők ugyanazokat a jogokat élvezhetik a tagállamokban, amelyeket az egyes államok törvényei biztosítanak a belföldieknek.
A szerzői jog másik fontos dokumentuma az ENSZ egyik szakosított szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által (WIPO) 1996-ban létrehozott Szerzői Jogi Szerződés. Ennek a szerződésnek mára 184 ország a tagja, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják a Berni Egyezményben foglaltakat.