A szoftverek, csakúgy, mint a kultúra, a tudomány és a művészet területén született valamennyi műtípus, a Magyar Szabadalmi Hivatal önkéntes műnyilvántartásába vehetők. A Hivatal ekkor tanúsítványt bocsát ki, amelyet a hozzá csatolt borítékban lévő műpéldánnyal együtt, a szerzőnek sértetlen állapotban kell megőriznie.

A nyilvántartásba vétel szerzői és iparjogvédelmi védelmet nem keletkeztet, de kétség vagy jogvita esetén alkalmas annak bizonyítására, hogy a szoftver, zenemű, szervezési vagy műszaki tanulmány (és az egyéb mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény) a nyilvántartásba vétel pillanatában a tanúsítványhoz hozzáfűzött formában létezett.

A Magyar Szabadalmi Hivatal által kiállított igazolás olyan hatósági bizonyítvány, amelynek tartalma az ellenkező bizonyításáig kötelező érvényű. A tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatban a Fővárosi Bíróság előtt indítható felülvizsgálati eljárás.

Irodánk vállalja ennek ügyintézését. Díja 28 eFt + ÁFA, a hatósági díj: 5 eFt. A nyilvántartásba vételhez szükség van a szerző(k) nevére és címére, a szoftver vagy más mű megnevezésének megadására (címére), továbbá a mű A/4-es borítékban elhelyezhető példányára. Szoftver esetén célszerű CD mellé egy egyoldalas leírást is mellékelni. Irodánk ügyintézésében a szoftvert és annak forráskódját bizalmasan kezeljük, arról az eljárás alatt nem készül másolat, és visszakerül borítékban a megbízóhoz.

A fenti letét jellegű nyilvántartásba vétel akár szabadalmak bejelentés előtti stádiumban történő, másolás elleni védelmét is elősegítheti.A szoftver számítógépi utasítások sorozata, mely közvetlenül vagy közvetve, számítógépen alkalmazva meghatározott eredmény létrehozását célozza. A szerzői jogi törvény szerint szoftver alatt számítógép algoritmust, programalkotást, illetve az ahhoz kapcsolódó dokumentációt, programleírást is értjük. A program mint forráskód is védett.

Csak a szerző egyéni alkotójegyeit magán viselő, eredeti szoftver védett. E feltételek fennállása esetén az eredeti programnyelvtől eltérő programnyelvre történő átírás is védett. A szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre nem terjed ki az oltalom.

Csak a szoftver megjelenési formája áll oltalom alatt, a programelemeket alkotó ötletek és elvek, a program alapját alkotó algoritmusok nem védettek. A szoftver, mint a szerzői jog által védett alkotás a Berni Egyezmény következtében szinte az egész világon védett. A védelem időtartama megegyezik a többi szerzői alkotáséval, azaz a szerző halálát követő 70 év.

Aki az USA-ban óhajt szoftvert forgalomba hozni, annak az USA Szerzői Jogi Hivatalánál kell a szoftvert regisztráltatnia. A regisztráláshoz - irodánk felé - adatszolgáltatásként át kell adni a szoftvert CD-ROM-on 2 példányban, továbbá a kinyomtatott forráskód első és utolsó 25 lapját 1 példányban. A CD-ROM tartalmazza a szoftvert, annak forráskódját, használati utasítását, és szükség esetén kezelő programját.

Abban az esetben, ha nem akarjuk a forráskódot az USA intézménynek kiadni, írásban kell nyilatkozzunk hogy a letett szoftver szerzői jogi védelemre jogosító alkotást tartalmaz. A Szerzői Jogi Hivatal ebben az esetben fenntartással regisztrálja a szoftvert, azzal, hogy a szerzői jogvédelemre való jogosultságot nem tudta hitelt érdemlően megállapítani. Bizonyos részek kizárásával lehetőség van korlátozott forráskód megadására is.

Mivel az USA törvények a szoftvert "irodalmi alkotás" kategóriába sorolják, a regisztrálással egyidejűleg az ügyvivő el kell helyeznie az USA Kongresszusi Könyvtárban a köteles példányt. Ehhez még 3 példányban egy további CD-ROM szükséges, amely abban különbözik az előzőtől, hogy a forráskódot nem tartalmazza.

A szoftver, mint szabadalom
  • Szoftverszabadalom, mint jogi kategória nem létezik, de a köznyelvben használható.
  • Létezik viszont "számítógéppel megvalósított találmány".
  • Számítógép algoritmusra, szoftverre, ötletre önmagában nem kapható szabadalom.
  • Csak világszinten új megoldásokra kapható szabadalom.
  • Csak a technika jelenlegi szintjéhez képest nem kézenfekvő, feltalálói tevékenységet is felmutató megoldásokra kapható szabadalom.
  • Az USA-ban nemcsak műszaki jellegű megoldásokra, hanem szervezési jellegű, ún. üzleti eljárásokra (business method) is kapható szabadalom.
Több számítógéppel kapcsolatos találmány esetében sokszor inkább a szabadalmi ügyvivő bravúros leírás készítéséről beszélhetünk, mint a tényleges műszaki jelleg meglétéről. E találmányok sok esetben a határmezsgyén mozognak. Ha sikerül a műszaki jelleg beültetése, az sokszor csak az oltalmi kör szűkítésén keresztül valósítható meg. Ezért itt fokozottan érvényes, hogy, ha tőlünk kérnek licencdíjat, akkor alaposan tanulmányozzuk át a főigénypontot, mert az oltalom gyakran könnyebben megkerülhető, mint más találmányoknál.

Számítógéppel kapcsolatos találmányok esetén a szabadalmi leírásban a találmányt nem elég a kapcsolási elrendezés jellemzőivel ismertetni, hanem az egyes elemek funkcióját is közölni kell. Például egy hardvert vezérlő szoftver esetén ki kell derülnie, hogy mi az a műszaki többlethatás, amely a feltalálói tevékenységet megalapozza. A szoftver komplett listázására nincs lehetőség, de apró programrészlet közölhető, ha az a jobb megértést szolgálja. Mindenesetre a találmány megvalósítását és a megoldás megértését biztosítani kell. Folyamatábrák és pszeudokód-leírások általában hasznosak. A leírás tartalmazhat adatfolyamtervet, amelyben az adatokra és adathordozókra vonatkozó összetartozó események sorrendje megismerhető. Programlefutási terv is hasznos lehet, amely a programfuttatás során az összes lehetséges verziót bemutatja.

Egy szoftverrel kapcsolatos találmány esetén meg kell állapítsuk, hogy az műszaki jellegű-e, új-e, és hogy tartalmaz-e feltalálói tevékenységet.

Műszaki jellegű a találmány, ha fizikai jellemzőkre van hatással, vagy a számítógép működésére, műszaki jellemzőire hat (pl. növeli a sebességét, memóriát takarít meg). Pénz, üzleti adat, szöveg nem tekinthető fizikai jellemzőnek. A probléma úgy is megközelíthető, hogy megvizsgáljuk eljárásunkat: szabadalmazható lenne-e az eljárás, ha nem számítógéppel valósítanánk meg.

Aki szeretne meggyőződni arról, hogy szoftveres találmánya szabadalmazható kategóriába tartozik-e, annak az alábbi tevékenységet, illetve gondolatmenetet ajánljuk.

Az újdonság, feltalálói tevékenység megállapításához végezzünk szabadalomkutatást. Keressük meg a találmányunkhoz legközelebb álló, már publikált, azaz ismert egy-két megoldást. Határozzuk meg, hogy a talált megoldás, és a mi találmányunk hatása miben tér el egymástól.

Ezután határozzuk meg a megoldandó műszaki problémát. Ha nincs megoldandó műszaki probléma, akkor az újdonság, illetve a feltalálói tevékenység hiányzik.

Ha van megoldandó műszaki probléma, akkor állapítsuk meg, hogy annak megoldása a szabadalomkutatás során talált legközelebbi megoldás(ok)hoz képest szakember számára nyilvánvaló-e. Ha a megoldás nem kézenfekvő, akkor valószínű, hogy a találmány szabadalmazható.

Amennyiben valaki az USA-ban óhajt szabadalmi oltalmat szerezni, annak a műszaki jellegre vonatkozó szempontokat nem kell figyelembe vennie. Ott a találmány tárgya üzleti eljárásra is vonatkozhat. Bizonyos számítástechnikai találmányok esetén van értelme a csak az USA-ban történő bejelentésnek is. Az USA hatalmas piac, a multinacionális cégek egy része pedig nem szívesen fejleszt ki olyan megoldást, amelyet ott egy gátló szabadalom miatt nem tud értékesíteni.

Az USA-ban történő szabadalmi bejelentés elsőbbsége megalapozható egy ideiglenes bejelentéssel. Ennek bejelentési költsége, munkadíja lényegesen alacsonyabb a tényleges bejelentésnél. Az ideiglenes bejelentésből egy éven belül kell megindítani a tényleges szabadalmi bejelentést. Az ideiglenes bejelentésen semmiféle vizsgálatot nem végeznek. Az egy év alatt viszont lehetőségünk van arra, hogy felmérjük találmányunk értékesítési lehetőségét az USA-ban.

Lap tetejére