Védjegybitorlás
Irodánk sokéves gyakorlattal bír bitorlási ügyekben, szabadalmi ügyvivőink munkáját széleskörű peres gyakorlattal rendelkező jogászok segítik. Magyarországon minden védjegybitorlási ügyet a Fővárosi Bíróság (ill. a Fővárosi Ítélőtábla) bírál el, és mivel jogászaink ezekben az ügyekben többéves gyakorlattal rendelkeznek, ismerik a bíróság joggyakorlatát, és sikerrel képviseljük ügyfeleinket.
Ha védjegyét, kereskedelmi nevét jogosulatlanul hasznosítják, a jogosultnak számos polgári jogi eszköz áll a rendelkezésére:
- kérheti a bíróságtól a bitorlás megállapítását,
- kérheti, hogy a jogsértőt végzéssel tiltsák el a további jogellenes magatartástól,
- elégtételt kérhet nyilatkozat formájában vagy más módon,
- követelheti a jogsértésből származó gazdagodás kiadását,
- követelheti a bitorláshoz használt eszközök és a bitorlással létrejött termékek lefoglalását és megsemmisítését,
- követelheti, hogy a bitorló tárja fel a bitorlással kapcsolatos üzleti kapcsolatait,
- és a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelhet.
Bitorlási per
Az első tárgyaláson csak az esetlegesen kért tiltó végzéssel (az ideiglenes intézkedéssel) foglalkozik majd a bíró, ha a felperes igényel ilyet. A bíróság az ügy érdemi kérdéseiről később, legalább még egy további tárgyalás után fog dönteni. Az ügynek ebben a szakaszában több hét is eltelhet a tárgyalások között, és több hónap is eltelhet, mire a második szakaszban a bíróság döntést hoz az ügy érdemében. Az elsőfokú eljárás általában egy-két évig tart (ha nem függesztik fel vagy szüntetik meg megsemmisítési eljárás miatt).
A jogorvoslat egyfokú, vagyis bitorlás estén csak egy lehetőség van a fellebbezésre, és a fellebbviteli bíróság viszonylag gyorsan dolgozik. Ennek ellenére további hat-nyolc hónap is eltelhet, mire jogerős döntés születik.
Ideiglenes intézkedés
A védjegyjogosult kérheti ideiglenes eltiltó (lefoglaló) végzés kibocsátását a bíróságtól, ha a bitorlási per elindult. Ehhez azt szükséges bizonyítania, hogy a megjelölés védjegyoltalom alatt áll, és hogy az alperes az oltalommal védett védjegyet hordozó terméket forgalmazta vagy hirdette. Az ideiglenes intézkedés hatékony védelmet jelent, tekintve, hogy azokról a bíróság soron kívül határoz, az érdemi döntés előtt.
Határidők (ideiglenes intézkedés)
Elvben nincs határideje az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásának, de a gyakorlatban (néhány kivételtől eltekintve) csak akkor bocsátják ki a végzést, ha a szabadalmas a kérelmet a bitorlásról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül benyújtja. Ha a bitorlás már hat hónapnál régebb óta fennáll, a végzés kibocsátásának erősen csökken az esélye. A fenti gyakorlat hátterében az áll, hogy ha a szabadalmas a határidőket nem tartja be, akkor azt is bizonyítania kell, hogy közvetlenül fenyegeti valamilyen kézzelfogható kár bekövetkezése, vagy valamilyen egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn. A szabadalmasnak ugyancsak igazolnia kell, hogy a felperesi oldalon jelentkező előnyök meghaladják azokat a hátrányokat, amelyek az ellenérdekű felet érhetik.
Eljárás ideiglenes intézkedés végett
Az elsőfokú döntés 1-3 hónapot vesz igénybe. Először kb. két héten belül elküldi a bíróság a kérelmező beadványát az ellenérdekű félnek, aki rövid határidővel válaszolhat. Ha nem érkezik válasz, a bíróság a felek meghallgatása nélkül is kibocsáthat végzést, de ilyen ritkán történik.
Ha az ellenérdekű fél válaszol, akkor általában két hónapon belüli időpontra tárgyalást tűz ki a bíróság. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésről a tárgyalás (ún. meghallgatás) után dönt a bíróság. A döntés ellen lehet fellebbezni, de ha elrendelték az ideiglenes intézkedést, akkor az előzetesen (azonnal) végrehajtható lesz.
Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezés esetén az eljárás további két-három hónapig tart.
Biztosítékadás
Ha az alperes bizonyítja, hogy az ideiglenes intézkedés miatt kárt fog szenvedni, a bíróság elrendelheti, hogy a kérelmező (felperes) helyezzen biztosítékot letétbe, melynek nincs felső határa. Ha a biztosítékot nem fizetik ki, a végzésben elrendelt szankció nem lép hatályba, de a kérelmezőnek nem keletkezik további kötelezettsége.
Bizonyítás
Mint minden polgári per, a bitorlási per sikere is nagyobb részt a felperesen múlik, hiába képviseli jogi képviselő. Polgári perekben ugyanis többnyire mindent a felperesnek kell bizonyítania. A legfontosabb tehát, hogy minden bizonyíték rendelkezésre álljon minden olyan tényállítás tekintetében, amire hivatkozik a védjegy jogosultja.
Felfüggesztés
Bitorlási és védjegytörlési ügyekben Magyarországon ugyanaz a bíróság jár el, de védjegytörlés esetén az elsőfokú fórum a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, Szabadalmi Hivatal), és csak fellebbezést követően kerülnek az ügyek a bíróságra.
A törvény nem írja kötelezően elő a bíróság számára a bitorlási per felfüggesztését, ha a szóban forgó védjegy ellen törlési eljárást kezdeményeznek a SZTNH előtt, de a gyakorlatban többnyire felfüggesztik az eljárást a jogerős döntésig.
Ha ideiglenes intézkedés elrendelését is kérik a bíróságtól, a bíróság nem függeszti fel az eljárást, amíg nem dönt az intézkedés elrendelésről. Még ha a védjegy törlését el is rendelte a Hivatal, a bíróságnak akkor is a végzésről kell előbb döntenie, és csak utána a felfüggesztésről. Ha a Hivatal törölte a védjegyet, akkor minimális annak az esélye, hogy a bíróság ideiglenes intézkedést bocsásson ki.
A védjegyekkel kapcsolatos ügyeket Magyarországon egy különleges bíróság bírálja el. Minden bitorlási ügyet ugyanaz a két bírói kollégium lát el a Fővárosi Bíróságon. A fellebbezés szintén egy specializált bírósághoz, a Fővárosi Ítélőtáblához kerül. A törlési eljárás a Hivatal előtt kezdődik, de az első fellebbezés után az előbbi két bíróság dönt. Érdemes megjegyezni, hogy a törlési eljárás háromfokú, két fellebbezési lehetőséggel.
A pert megelőző egyeztetés
Cégek közötti bitorlási perek esetében az eljárás megindítása előtt először írásban kell felszólítani a másik felet, meg kell kísérelni a peren kívüli vitarendezést. A polgári eljárásjog szabályai szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a keresetet, ha nincs hozzá csatolva a meghatározott tartalommal megírt felszólító levél. Ez egy viszonylag új szabály, és még nem alakult ki a stabil bírósági gyakorlat arra vonatkozóan, hogy kell ezt az intézményt alkalmazni bitorlási perekre. Már volt olyan esetünk, amikor a bíróság úgy rendelte el az ideiglenes intézkedést, hogy nem csatoltuk az említett levelet. Ennek ellenére azt tanácsoljuk felperes ügyfeleinknek, hogy lehetőség szerint gondoskodjanak az előzetes felszólításról.
A keresetlevél benyújtása előtt is van lehetőség ideiglenes intézkedést kérni. Ilyenkor a felperesnek tizenöt nap áll a rendelkezésére, hogy benyújtsa a keresetlevelet, már amennyiben elrendelik az ideiglenes intézkedést. Ha a felperes ezt az utat választja, lesz ideje elküldeni a felszólítást, amíg az intézkedés ügyében a bíróság határozatot hoz.
További informáciért keresse fel az www.bitorlas.hu oldalt.