Feltaláló lettem

“Megvan a nagy ötlet! Feltaláló lettem! Én, Lúzer Elek. De mit tegyek!? Tíz milkóból már meg lehetne csinálni. Igen, ennyi épp elég lenne. Csak a Hochstapler meg a Kovács tud segíteni. De ők úgysem fognak. Persze ha elmondom nekik, rögtön hanyatt esnek, hogy nem nekik jutott eszükbe. Pont olyan, mint a kanál, csak öt helyen be kell fűrészelni. A feleségem szerint nem ér az egész semmit, mert a levest nem tartja, a nyelvet viszont böki, ezért majd rá kell írni, hogy a mellékhatásokról kérdezze meg orvosát… – szóval ő a kosztpénzből egy fillért sem ad, mert úgysem lesz az egészből semmi. De akkor, honnan szerezzek pénzt? Elmondom a Hochstapleréknak. De akkor ellopják. Inkább nem mondom el. Na jó, elmondom, de előbb felhívom Dr. Pfuschert, segítsen megvédeni a Találmányt. Ő védte másodfokon Lomb Rozit, meg azt hiszem kapus is volt.”

luzerelek2a

Ha Barátunknak szerencséje van, akkor Dr. Pfuscher most nem vállalja el a védelmet, hanem egy jó szabadalmi ügyvivőhöz irányítja. De mit tegyünk mi hasonló helyzetben, védelmünk érdekében? Hogyan lássunk hozzá?

Először is rajzoljunk, találmányunk lerajzolható. Szabadalmi oltalommal ugyanis konkrét szerkezetet, berendezést, eszközt, kapcsolási elrendezést stb. lehet védeni, ötletet, célkitűzést, szervezési megoldást nem. Eljárásokat is védhetünk – ilyenkor rajz helyett az eljárás lépéseit és körülményeit írjuk le. Ma már szinte mindent védhetünk, amely a technikához tartozik, új növényfajtát vagy műszaki megoldáshoz közvetlenül kapcsolódó szoftvert is. Ha találmányunk újdonságát a külső forma adja, úgy valószínű a formavédelem eszközét érdemes igénybe vennünk. A szabadalom és a formavédelem kombinálható, ahogy egy televízió készüléknek is lehet új műszaki megoldása (belül) és új formája (kívül).

Következő lépésként szabadalomkutatást célszerű végeznünk vagy végeztetnünk (pl. linkajánló menüpontnál). Ez fontos segítséget adhat fejlesztésünkhöz. A technikai információk 80 %-a (!) csak szabadalmi iratokban található meg. Európában évente mintegy 60 milliárd eurót költenek olyan fejlesztésre, amelyet más már kitalált. Mi nem vagyunk ilyen gazdagok. A kutatás után gondoljuk végig (és írjuk is le) alaposan találmányunkat az alábbiak szerint:
1. Mi a célja találmányunknak, mi adta az ötletet hozzá és mik találmányunk előnyei.
2. Melyek a találmányunkhoz legközelebb álló megoldások (világszerte), és ezek miben térnek el a miénktől, illetve miért nem felelnek meg a mi céljainknak? Itt különösen a szabadalomkutatásnál feltárt leírásokra gondoljunk, és írjuk is le őket, hivatkozva számukra, címükre.
3. Készítsünk A/4-es lapon (lapokon) rajzot találmányunk egészéről, illetve egyes új részmegoldásairól, ha az egyáltalán ábrázolható. A rajz lehet, sőt célszerűen térbeli, metszeti vagy más, vonalzó mellett készített vonalas rajz. A rajzon ne legyen se keret, se méretvonal, se felirat. A rajz fénymásolatát viszont már kidekorálhatjuk, és elláthatjuk tételszámokkal, felirattal a jobb érthetőségért.
4. Ezután a rajz alapján készítsünk egy műszaki leírást a találmányról. Itt ismertessük a rajzon látható szerkezetet, annak gyártását és alkalmazását. Eljárás esetén az eljárási lépéseket mutassuk be, és azt, hogy azokat milyen feltételek mellett kell végrehajtani. E leírásnak az a lényege, hogy egy szakember a rajz vagy az eljárás leírása alapján megértse a találmányt.
5. Gyűjtsük össze azokat az elemeket vagy eljárási lépéseket a leírásunkból, melyek csak a mi megoldásunkra jellemzőek, és külön azokat is, amelyek nem kötelező részei a megoldásnak, illetve könnyen helyettesíthetők.

Ha ezekre a pontokra válaszolni tudtunk, akkor elvileg oltalomképes a találmányunk, ha nem, akkor szakemberrel beszéljük meg a dolgot. A válaszok igen jó adatszolgáltatást adnak a szabadalmi ügyvivőnek is, mert ez a jó szabadalmi leírás egyik fontos előfeltétele. Az adatszolgáltatásról külön is találunk információt az Adatszolgáltatás menüpontnál.

Jó tudni, hogy találmánynak a műszaki megoldást, szabadalomnak pedig az azt védő jogot nevezzük. A találmánynak vagy egy részének az egész világon újnak kell lennie, a szabadalmat, azaz a kizárólagos gyártási, forgalmazási, hasznosítási jogot pedig egy-egy konkrét országra igényelhetjük. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába már rögtön a bejelentéskor célszerű jó szabadalmi leírást benyújtani, mert utólag nem bővíthetjük leírásunk műszaki tartalmát. A bejelentés másnapján már nyugodtan tárgyalhatunk az értékesítésről (publikálni még ezután sem tanácsos), a bejelentésig azonban tartsuk titokban a találmányt (ez persze nem vonatkozik a szabadalmi ügyvivőkre, akiknek a hivatása épp a feltalálók segítése, a titoktartásra pedig törvény és eskü kötelezi őket). Erről bővebben a Szabadalom menüpont alatt olvashatunk, illetve érdemes elolvasni a Találd fel magad! könyvet.

A hazai bejelentés után egy évig külföldön is igényelhetjük a magyar bejelentés elsőbbségét. Külföldön még egy további fél évig benyújthatjuk a bejelentést – feltéve, ha nem hoztuk nyilvánosságra – ekkor azonban a későbbi, tényleges külföldi bejelentési napot veszik figyelembe a kinti újdonságvizsgálatnál. Ha külföldi bejelentésnél a magyar elsőbbségi nap figyelembe vételét kérjük, úgy a külföldi szabadalmi hivatalok az eredetileg benyújtott magyar bejelentést is kérik, ezért ebből a szempontból is fontos, hogy az ne legyen elhamarkodott. A kizárólagos jogok megszerzése némi befektetést kíván. Magyar bejelentés (amely akár egy 151 országra szóló PCT nemzetközi bejelentés elsőbbségét megalapozza) általában nettó 590-620 ezer Ft-tal megindítható. Ezután gőzerővel indíthatjuk a találmány hasznosítását, értékesítését. Jelentősebb újabb kiadás általában csak két év múlva merül fel, amely elég idő a felkészüléshez, és addig talán a hasznosításban is előbbre lépünk. Ha egy mód van rá, igyekezzünk minél jobb, külföldi bejelentésekben is jártas szabadalmi ügyvivőt megbízni.

villa Nehogy úgy járjunk, mint Elek, aki Dr. Pfuscher segítségével egy nagyon kedvező áron dolgozó “Szakembert” talált. Meg is kapta a szabadalmi oltalmat, amely bekeretezve ebédlője falán lóg. Igénypontja – amely az oltalmi kört határozza meg – úgy szól, hogy “hatágú, étkezésre szolgáló szúróeszköz”. Hochstaplert végül is megkereste, de nem sikerült megegyezniük. Közben a találmányt elnevezte “villának”, de nem tudta, hogy a nevet is meg lehet védeni. Barátunk minden étkezésnél végigsimogatja szemével a díszes iratot – csak az asszony dohog, ő megmondta.

Hochstapler közben most építi rózsadombi villáját és a tizedik villagyárat, ahol mindenféle villát gyártanak, csak hatágút nem. Ha a “hatágú” helyett annyi állt volna, hogy “legalább kétágú…”!

Azóta én is négyágú szúróeszközzel eszem a galuskát. Villának hívom. Nagyon tetszik, rozsdamentes és nem szúrja a nyelvemet. A szárán a gravírozás is gyönyörű: Hochstapler®

Még egy tanács! Ne vegyünk be feltalálótársnak boldog boldogtalant, csak azért, mert pénzzel segíteni tudja a találmány megvalósítását. Válás nincs. A feltaláló személye, szerzőségi aránya “személyhez fűződő” jogi kategória, azt csak jogerős bírói ítélet változtathatja meg. Kössünk inkább közreműködői szerződést partnerünkkel.

Lúzer Elek később feltalált egy különleges összetételű viaszt is, amely iratok, helyiségek illegális felbontásának, feltörésének jelzésére alkalmas. Eleknek nem volt pénze a szabadalmi bejelentés elkészíttetésére. Felkereste hát szomszédját, Tóbiást, akinek gyertyaöntő műhelye volt, és beavatta titkába. Borozgatás közben kezet adtak egymásnak. Tóbiás is feltaláló lett, 20 %-ot kapott a találmányból. Ő állta a szabadalmaztatás költségeinek nagy részét, és vállalta, hogy műhelyében folyamatosan készíti a mintákat Elek receptje alapján. Egy év sem telt el, amikor Tóbiás özvegy édesanyja meghalt. Tóbiás család úgy döntött, hogy beköltözik a mama lakásába, a városba. Házukat eladták, a gyertyaöntő műhelyt felszámolták. Lúzer Elek háborgott, hivatkozott az egyezségre, szidta Tóbiást, hogy neki bezzeg nem fontos a találmány. Tóbiás széttárta a kezét: “csinálnám pajtás, de hol?” A viszony végül megromlott közöttük, a találmányból pedig nem lett semmi.

(Írta: Pintz György)

gototop home