Védjegy

Ajánlott irodalom: Védjeggyel a csúcsra!

Már csak a link mögötti webáruházban kapható Pintz György hiánypótló műve, a “Védjeggyel a csúcsra!” című könyv, amely közérthető nyelven próbál betekintést adni egy, az ügyvédek által is sokszor misztikusnak tartott jogterület rejtelmeibe. Laikusok és szakemberek számára is hasznos olvasmányul szolgálhat.

Védjegyoltalom

Védjegybejelentés segítségével cégének neve, emblémája vagy termékeinek (szolgáltatásainak) elnevezése helyezhető oltalom alá, vagyis a védjegyoltalom a márkanevek levédésének alapvető eszköze. Amennyiben az oltalmat elnyerik, úgy a védjegyet a megjelölt területen – akár korlátlan ideig – kizárólag Önök használhatják. Védjegyük (akár jóhiszemű) bitorlóját súlyos szankciók fenyegetik. Minden reklámra, csomagolásra, üzleti levelezésre költött pénz védjegyük ismertségét és értékét növeli. Ezt az értéket védeni kell! A védjeggyel nem rendelkező cégeket néha kellemetlen meglepetések is érhetik. Közismert, hogy a cégbejegyzés önmagában nem jelent kellő védelmet. A fogyasztók számára a védjegynek minőségjelző szerepe is van, ami azt jelenti, hogy a jól bevezetett védjegy a minőség szimbólumává válik. A védjegy része a cég vagyonának, tehát részben vagy egészben átruházható, használatára engedély (licenc) adható.

A védjegy használatát a lajstromozástól számított öt éven belül meg kell kezdeni. Fenntartási díj nincs, viszont tízévente kérni kell a védjegy megújítását. További részletekért kérjük, hogy a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt tanulmányozza.

Kizárólagos használat

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül, gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést olyan árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak vagy hasonlóak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel.
A védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján különösen az alábbi cselekmények tilosak mások, például a konkurencia számára:

  • a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán,
  • a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása,
  • szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt,
  • a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele,
  • a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

E jogok megsértését nevezzük védjegybitorlásnak. A védjegybitorlót a polgári jogi szankciókon túl esetenként bűntető jogi következmények is fenyegetik.

Az oltalom időtartama

Védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozással, azaz az oltalom megadásával keletkezik. A védjegyoltalomból eredő jogok a lajstromozástól érvényesíthetők (a bejelentés és a lajstromozás közötti időszakra is). A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és további 10-10 évre meghosszabbítható. A Magyarországon bejegyzett védjegy oltalma csak hazánk területére terjed ki.

A védjegyoltalom feltételei

Oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen. A megjelölés lehet szó, szóösszetétel, fekete-fehér vagy színes ábra, kép, ezek kombinációja stb.

Abszolút kizáró okok

Kizártak azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre, így amelyek kizárólag olyan jelekből állnak, amelyeket a forgalomban az áru vagy szolgáltatás fajtájának, minőségének, mennyiségének, értékének, földrajzi származásának vagy egyéb jellemzőjének feltüntetésére használhatnak, vagy szokásosan alkalmaznak. Ezeket a feltétlen kizáró okokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban “Magyar Szabadalmi Hivatal”) vizsgálja a védjegyek megadása előtt.

Relatív kizáró okok

Hasonló áruk (szolgáltatások) tekintetében nem szerezhető védjegyoltalom, ha másnak a védjegyeztetni kívánt megjelöléssel összetéveszthető korábbi védjegye van. Ilyen a korábbi elsőbbséggel lajstromozásra bejelentett védjegy, valamint az olyan megjelölés is, amely a lajstromozástól függetlenül belföldön korábban már közismertté vált. Ha egy védjegy belföldön jó hírnévre tett szert (pl. Mercedes, Philips), ahhoz összetéveszthetően hasonló megjelölésre még eltérő árukkal kapcsolatban sem szerezhet más oltalmat, amennyiben ez sértené a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét. Másnak személyhez fűződő (pl. névhez) joga, továbbá más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi joga szintén kizáró oknak minősül. A lajstromozás nélkül belföldön korábban használt megjelölés is kizáró ok lehet, ha a későbbi megjelölés használata jogszabályba ütközne (pl. a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló jogszabályba).

A viszonylagos kizáró okokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem vizsgálja, de a korábbi hasonló védjegyekről kutatási jelentésben tájékoztatja a bejelentőt. A korábbi védjegy jogosultja felszólalási eljárásban érvényesítheti jogait, amelyre a védjegy megadása előtt 3 hónap áll rendelkezésére. A védjegy bejelentése előtt a kockázat csökkentése érdekében ajánlott védjegykutatást végezni (védjegy keresés hasonló megjelölések feltérképezésére). Célszerű továbbá figyeltetni, nem jelent-e be más a mienkéhez hasonló védjegyet. A felszólalás alapját képező védjegyet használni is kell az igényelt árukkal/szolgáltatásokkal kapcsolatosan (5 év türelmi időt követően). Relatív kizáró ok esetén végső soron egy megadott védjegy is töröltethető.

A védjegyoltalom terjedelme

Védjegyoltalmat nem önmagában, hanem bizonyos áru és szolgáltatás területeken kérhetünk. A védjegyoltalom alá helyezhető áruk 34 osztályba, a szolgáltatások 11 osztályba vannak sorolva, így 45 osztályból lehet kiválasztani a védendő árukat, szolgáltatásokat. A védjegy gazdasági tevékenység keretében az összetéveszthetőségig hasonló megjelölésekre és általában a hasonló árukra/szolgáltatásokra fejti ki oltalmát az ország területén.

Adatszolgáltatás szabadalmi ügyvivő felé

A szabadalmi ügyvivőnek meg kell adjuk
– a tervezett védjegy nevét,
– ábra, logo esetén 2 pld-t kérünk, amelynek legnagyobb mérete ne haladja meg a 12 cm-t, kisebbik mérete a 6 cm-t,
– azoknak az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a körét, ahol használni kívánják a védjeggyel ellátott terméket/szolgáltatást.

Díjazás

A magyar védjegybejelentés elkészítése és a jogi képviselet díja egy áruosztályra 58.000,- Ft + ÁFA. Az esetleges további osztályok díja osztályonként 30.000 Ft + ÁFA. A bejelentés Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé fizetendő hatósági díja 3 áruosztályig összesen 74.800,- Ft (a 4. osztálytól 32.000,- Ft/osztály).

Védjegybitorlás

Mivel a védjegyoltalom kizárólagos jogokat ad, ha valaki ezeket megsérti, védjegybitorlást követ el. Honnan tudhatjuk, hogy védjegyünket mások megsértették? A kulcsszó az összetéveszthetőség, vagyis védjegybitorlást elsősorban az követ el, aki gazdasági tevékenysége körében olyan megjelölést használ, amelyet a hétköznapi fogyasztó hasonló áruk vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban összetéveszthet az Ön védjegyével. Védjegyperekben jártas jogi képviselő igénybe vétele feltétlen ajánlott a perben, amely a Fővárosi Törvényszék speciális tanácsa előtt zajlik. Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. az ügyfelek teljes körű képviseletét látja el védjegybitorlási perekben. Ha Ön úgy látja, hogy védjegyét, esetleg domain nevét megsértették, vagy megsértik, forduljon hozzánk bizalommal, ügyeink igen jelentős részében sikerrel képviseljük ügyfeleinket.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárása bejelentéseknél

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása bejelentéseknél

gototop home